2013. április 8., hétfő

Ember tervez... és újratervez...:-)

2013.04.05.

Szörnyű éjszakám volt. Az eddigi legrosszabb itt. Megszámlálhatatlanszor ébredtem fel arra, hogy a saját izzadtságomban úszkálok. Eddig jól bírtam az éjszakai 25-27 fokokat, de most éjjel biztos vagyok benne, hogy 30 fok felett volt a sátorban. Persze az éjszaka rányomja a bélyeget a nappalomra is. Zombiként ténfergek a sátrak között és reggelizem meg a szokott helyemen. A meditációval a barlangnál és a reggeli jógával sikerül kicsit összeszedni magam.
Changhuival egy új szektorhoz megyünk mászni, hogy megnézzük a helyi leghosszabb sportutakat. A hófehér falon 41 méter hosszú utak sorakoznak. A fal első 2/3 része inkább függőleges, majd a teteje egy impozáns áthajlás. Mivel csak 70 méteres kötelünk van két kötéllel és 20 expresszel kell másznom. Hú, rég volt ennyi plusz súly rajtam... A mászások végig maximális koncentrációt igényelnek. Egy utat kb 1 órán át mászok. Köszönet a türelemért Changhuinak!:-) Két út után visszavonulunk a barlangba fürcsizni, majd az étterembe picit lazítani. Ebédre a már szokásos lekváros rizs és palacsinta. Délután folytatom az onsight mászásokat egy másik szektorban. 3 db 30 méteres gyöngyszemmel gazdagodva zárom a napot.

Este Uli azzal a hírrel fogad, hogy Changhuival ketten maradtunk vendégek, mert mindenki lelépett. Így jelenleg a 12 fős személyzetre 2 fő vendég jut.:-)  Az este családias hangulatban telik. Összetoljuk az asztalokat meg a puffokat és mászós filmet nézünk laptopról. Filmnézés közben fura érzések kavarognak bennem. Valahogy ez is olyan dolog, amit az ember otthon szokott csinálni. Kicsit elkap a honvágy... A film késő este ér véget így a jóga és a meditáció is elmarad.


2013.04.06.

Újabb szörnyű éjszaka. Egyetlen dolog miatt nem siránkozom és vagyok teli energiával. Ez pedig az, hogy megyek a városba és újra hallhatom szeretteim hangját! Reggel hajmosás, borotválkozás, ruhamosás, majd 10 körül indulás Changhuival. Útközben Changhui megnyílik és szinte végigbeszélgetjük az utat. Végre nem csak arról esik szó, hogy ki melyik utat fogja mászni.:-)  A piacon betankolok tojásból, kenyérből és zöldségekből. A korai ebédünket is itt ejtjük meg. Currys gombás csirke rizzsel. 13.000 kip (400 Ft) Hmmm! Mennyei! Egy üveg pepsi is lecsúszik (Laoszban nemigen van Coca), majd irány az új wifizős hely. Azt hiszem 4 órán keresztül püfölöm a telefonom. Blog frissítés, skypok, levelek, facebook...

A heten Pablóék elültették a bogarat a fülembe, hogy vissza kéne menjek Chiang Maiba thai masszázst tanulni. Miután egyeztettem barátommal, (akivel eredetileg Vietnamban találkoztam volna és folytattuk volna együtt az utazást.) hogy mi lenne, ha Thaiföldön taliznánk és Ő erre maximális egyetértéssel reagált, másodpercek alatt felborítottam minden eddigi tervem. Ok! Akkor irány Thaiföld! Vissza a szeretett országomba az én szeretett házinénimhez!:-)  Írok is egy mailt neki, hogy számítson rá, hogy hamarosan érkezem. Changhui egyébként pontosan oda tervezi az útját, ahova én, ráadásul egy időben. Szóval együtt fogunk utazni. Csakhogy...:-(  Ahhoz, hogy újabb 1-2 hónapot eltölthessek Thaiföldön, újabb vízumra lesz szükségem, amit Vientianben a fővárosban tudok elintézni. Ráadásul nyakunkon a Thai-Lao újév amikor minden zárva lesz. Hát szóval az egész rossz oldala annyi, hogy túl korán el kell hagynom (április 10.) mostani szállásom, amit szinten nagyon megszerettem. Újabb két éjszakát kell eltöltenem abban a csúnya fővárosban, majd elvileg 13-án reggelre megérkeznénk Chiang Maiba. Hát nagyon remélem, hogy minden összejön. Changhui elég alaposnak tűnik. Kínai létére japán precízióval állította össze útitervét Chiang Maig.

Miután teljesen lemerültek telefonjaink, hazaindulunk. Az egyre erősödő,  már már viharos szembe szélben igencsak lassacskán haladunk. Az útmenti étteremben vacsizunk, ahol kézzel lábbal kommunikálok a család tagjaival és mutogatom nekik azt a kevés fotót, amim van Európáról és a barátaimról. A táborba visszaérve még erősebb szél fogad. Néhány olcsóbb thai sátor összetörve hever a földön. Én is ellenőrzöm a sátram, de szerencsére még mindig állja a sarat. Este Uliékkal és az új kanadai srácokkal beszélgetek... Mindenki részeg, kivéve Én.:-)  Az éjszaka ma is későig elnyúlik, így a jóga és meditáció ma is elmaradt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése