Sulyosbodó egértámadások és a mindennapok

Az első éjszakát még sikeresen átvészelte az ellátmányunk. A második éjjel már kalandosabbra sikerült. Hajnalban zacskózörgésre ébredek. Itt van Egér úr! Felnyomom fejlámpám és a szatyorra világitok. A madzagra rögzített papír nincs a helyen! Basszus! Tüstént cselekednem kell. Felpattanok és a teraszra megyek, hogy felöltsem harci ruházatom és némi fegyverzetet vegyek magamhoz. Kedvenc piros gatya fel, méteres deszka bal kézbe, tégla jobb kézbe. Így indulok a csatába. Deszkámmal a szatyorra vágok, mire nagy mocorgás támad, majd elcsendesül. Na most mi van? Elbújt a szatyorban? Elmenekült és nem vettem eszre? Talán már egérmennyországban van? Magamhoz veszem Rambo késem és egy határozott mozdulattal levágom a szatyrot a madzagról. A tartalma a földön landol, de az egér sehol. Meglepett! Persze a kenyér adagom tovább tizedelte! Csalódottan rakom maradék kenyerem Gabi dugi helyére, bízva annak sikerében...

Következő éjjel nagy huppanásra ébredek. Gabira nézek és kérdem: 

-Mi volt ez?

-Itt volt Egér úr! Kinyitottam a szemem és azt láttam, hogy a moszkitóhálómon szalad felfelé. Ösztönösen rúgtam rá egy tolót.

-És most hol van? Mi van?

-Nem tudom, de a kajának új helyet kell keresni.

Hangosan röhögök az egész szituáción. Elképzelem Gabit ahogy egy jól célzott rúgással földkörüli  pályára állítja Egér urat. Eszembe jut egy nyári sztori, amikor a Gerecsében sátraztunk és a rókákkal hadakoztunk. Gabi ott egy rókának adott jobb egyenest, most meg Egér úr...:-) 

Miközben a sötétben molyol, én szakadatlanul nevetek. Egyszer csak egy patkányt lát meg szaladni az egykori kajaraktárunk felől. Na szép. Ezek szerint nemcsak Egér úrnak faj a foga a kenyerünkre. Na ennek mar fele sem tréfa. Bámulatos megoldást eszelünk ki. A teraszon levő asztalunkra rakjuk maradék kenyerünket, amit egy műanyag edénnyel fedünk le. Az edényre tégla és kész a bombabiztos raktár.:-) 

Nehezen alszunk vissza... Hajnali 4 óra lehet és mindketten fülelünk. Egyszer csak hatalmas ricsaj, mocorgás támad. Egér úr bosszúja... Vagy 1 órán át nem tudunk elaludni a folyamatos zörejek miatt, amik néha olyan hangosak, hogy akár egy nagyobb testű állat is kelthetné... A reggeli vizit megnyugtató eredményeket hoz. A kenyér sértetlen. Meg 1 napi kenyerem maradt. Többet nem veszünk, inkább reggelizünk Mammas chickennel és alszunk nyugton. Remelhetőleg!:-)

Napjaink még mindig változatlanul telnek. Sokat és keményeket mászunk, amit napozás és fürdőzés követ. Kedvenc éttermünk 1 éves volt a minap. Bulit szerveztek, amire minket is meghívtak. Sajnos a bulit mar nem tudtuk megvárni, iszonyat el voltak csúszva... 2 napig nem volt net. Kicsit nyugtalan voltam emiatt, de jobb lesz ha lassan megszokom, hogy nem tudok mindennap szeretteimmel beszélni, levelezni...

Gabi öltöny vásárlás projektbe kezdett. A szabász egy indiai tag, akit már a szigetre történő behajózásunkkor kiszúrtam. (Ő is azzal a csónakkal jött, mint mi.) Elegáns öltözete és indiai külseje valahogy nem illett a képbe. Most már tudom, hogy övé az egyetlen öltönyöket és ingeket készítő bolt itt. Amíg Gabi a katalógusokat böngészi, barátunk az édesapámtól kapott "Ohm" medálom eredetéről érdeklődik: 

- Ahaa! Ohm! Talán voltál már Indiában?

- Nem! Ezt édesapámtól kaptam, de hamarosan megyek!

- Tényleg? Hova? Mikor? Miért?

Szép kis beszélgetés kerekedik ki a dologból. Barátom elmeséli a fél életét és felajánlja, hogy mindenben segít, amiben tud, csak keressem e-mailben vagy facebookon. Nagyon boldog vagyok és tudom, hogy ahogy semmi, ez sem a véletlen műve. Persze lehet, hogy most láttam őt utoljára és soha nem fogunk levelezni, de már most rengeteg fontos információval gazdagodtam!:-)

Időközben megszerveztük a hazafele utunkat Bangkokba. Végül a buszútnal maradtunk. Innen sehogy sem éri meg a vonat... Egy olcsó busztársasággal fogunk visszamenni, akik garantálták, hogy csak egy átszállás lesz Krabiban. A vonatozás marad későbbre. Elvileg Bangkokból Chiang Maiba már azzal fogok utazni.

Utolsó előtti napra befizettünk egy kis hajókirándulásra is. 450 Baht (3170 Ft.) Korlátlan étel, italfogyasztás, sznorkerezés és 5 sziget meglátogatása... 26-ig (Akkor indulunk Bangkokba) már csak 2,5 nap. Ideje kicsit lazítani és körülnézni a környéken.

Puszilok mindenkit!