2013. január 13., vasárnap

Görbe este - fekvős másnap

Reggel a szokásos rituálék után mászni indultunk. A kiszemelt szikla a már jól megszokott Tonsai roof gigászi áthajlása. Egyre jobban érzem a sziklát. Több nehéz utat sikerül onsight és flash másznom. Mászás után az apályt kihasználva egy távolabbi eldugott öböl felfedezésére invitálom Gabit. Fél óra séta a part mentén és már el is érjük piciny homokos partszakaszunk. Az egész nem lehet több 20 méter szélesnél, de épp ettől olyan varázslatos számomra. 

Egy apró ösvény vezet a dzsungel fele. Hát persze hogy elindulunk rajta felfedezni vajon hova is vezet. Nem vagyunk egyedül. A majmok sorra riadóztatják egymást. A keskeny ösvény végül sziklákba torkollik, ahonnan emberi hangok szűrődnek. Mászok a falon.:-) Ezek szerint itt is lehet mászni. Na ide még eljövünk...

Örömittasan megyünk vissza bungalónkba ahol egy kis pihi és vacsi után bele vágunk az éjszakába. Ádám barátom pálinkája körbejár, kézről kézre. Óvatosan kortyolgatjuk, senki nem akar lerészegedni, inkább egy kis lazulás a cél. Pár kör után meg is állunk és belevágunk a gyaloglásba a dzsungelen át. Azért egy pici pálinkat csak elrakunk útravalónak. A Yaya bárban sajnos nagyon lapos a buli. Sehol az élő zenekar és a közönség. Sarkon fordulunk és átmegyünk Raley beach keleti oldalara. A Skunk bárra esik a választás. Kellemes régi zene, szuper placcok kialakítva a fetrengéshez. Gabival helyi sört (Chang) kérünk, a lányok koktélt rendelnek. 

Egyszer csak Gabi feláll és a bár előtt üldögélő helyi archoz indul, hogy a tetováltatni kívánt angol szöveget thai nyelvre fordíttassa. Nagyot mosolygunk mikor kiderül hogy a srác akit leszólítottunk, a szemközti tetoválószalon tulaja. Gabi meg is állapodik vele, a tetkó napokon belül megszületik. Visszamegyünk a lányokhoz és egy újabb kört rendelünk. Itt már megálljt mondanék, de engedek a kísértésnek. A haza útra már nem teljesen emlékszem, csak arra, hogy igen jó hangulatban telt. :-) 

Amikor a lefekvésre kerülne a sor, már nem olyan jó a kedvem. Forog a szoba és érzem, hogy rosszul vagyok. Kimegyek a fürdőbe és... A szomszédból is "gyanús" hangok szűrődnek át. Ezek szerint a lányok is besokalltak picit. Szerencsére az este további részét már mély álomban töltöm. Reggel szörnyen másnaposan ébredek. Émelyeg a gyomrom, fáj a fejem, és a puszta létezés is nehezemre esik.

A Noémitől kapott gyógyszertől mintha kicsit jobban lennek. A csapatot az előző nap felfedezett titkos öbölhöz invitálom. A partra érve csalódottan könyvelem el, hogy most bizony dagály van. Biztatom a többieket, hogy menjünk tovább, úgyis max. térdig fog érni a víz. Pár perc séta után már derékig ér a tenger, és mi a csúszós sziklákon egyensúlyozva, értékeinket égnek tartva próbálunk tovább jutni.

A csapat egyszer csak meghátrál. A józan ész most azt diktálja, vissza kell fordulni. Én viszont makacs vagyok és elszánt. A kitűzött cél ott lebeg a szemem előtt, és egy kis víz nem tántoríthat el. Búcsúzok a többiektől, és egy kanna vízzel és övtáskámmal a kezemben tovább araszolok. Már nyakamig ér a víz és komolyan elgondolkozom a visszaforduláson, mikor a semmiből egy surfdeszkán evező amerikai srác jön a segítségemre. Felpattanok a deszkájára és egészen a strandig visz. Pacsizunk és hálálkodom!:-) 

Rongyként terülök el a homokban és percekig mozdulatlanul heverek a napon, eközben lábam a tenger hullámai mossák. Valahogy most mégsem megy az ellazulás, ismét a rosszullét lesz úrrá rajtam. Egy aprócska árnyékos részhez kuporodom és órákon át csak az apály eljövetelét várom. Úgy érzem, kicsit kelepcébe kerültem, de nem aggódom. Vizem van, úgyhogy túl fogom élni.

Délutánra menetrendszerűen jön az apály és én minden erőmet összegyűjtve visszavonszolom magam otthonunkba. Újra a fürdőben kötök ki... A reggeli is távozik. Újabb nehéz órák telnek el agyban fekve... Közben gyötör a lelkiismeret furdalás is. Nem értem, hogy hagyhattam, hogy idáig fajuljanak a dolgok. Miért nem tudtam meghúzni a féket? Na de kár ezen bánkódni. Ami történt, megtörtént és én megtanultam a leckét. Nincs több görbe este... 

Estére újra kezd visszaszállni belém a lélek. Sikerül átverekednem magam Raley-re, ahol levélben nyugtatom meg szeretteim!

Folyt. köv...(Thai masszázs, miegymás...)

Puszi Nektek!





1 megjegyzés: