2013.06.21.
Reggel korán ébredek és reggelizem meg, hogy nyitásra a követségen legyek. Sajnos hiába igyekszem, az eső nem akar csillapodni. 10-ig várok, de hiába. Na jó! Egy kis eső nem fog megakadályozni! Elindulok és természetesen bőrig ázom, mire a követséghez érek. A portán már megismernek és hamar kézhez kapom az indiai vízummal bővült útlevelem. A háromszori belépésre alkalmas vízum július 20-tól december 20-ig érvényes. Nagy az öröm! Hazafelé meg is lepem magam egy kebabbal es egy paparotival. ( Paparoti egy kuglófszerű péksüti. Jelen esetben kávés csokival töltve és frissen a kemencéből kiszedve.) Otthon Zolival tévézünk és pihenünk. Késő délután a közeli tó körül sétálunk és alkudozunk az utcai árusokkal. Este vacsira még egy gyros és egy mangós joghurt, netezés és tenti...
2013.06.22.
Végre eljött a nap, amit mostanság úgy vártunk. Ma elrepülünk Hanoiból és Bangkokig meg sem állunk!:-) Újból élvezhetjük a Thai nép szeretetét, a finom ételeket és a gyönyörű tájakat. Ébredés után összepakolom holmimat, tisztálkodom, majd elindulok, hogy elköltsem a maradék vietnami dongokat. Egy eperlekvár, egy cigipapír, két kebab, egy paparoti, egy mangós joghurt és egy kávé. A sok kaja rendesen megfekszi a gyomrom.
14:30-kor indulunk el a szállásunktól a buszpályaudvarra, hogy onnan a 17-es busszal 60 Ft-ért a reptérre döcögjünk. Útközben elered az eső, de szerencsénkre viszonylag szárazon megússzuk a sétát. A busz csigatempóban halad és a táv is nagy. Több mint egy órát zötykölődünk, mire 16:20-ra a becsekkoláshoz érünk. Kapunk is egy kis ejnye-bejnyét a Qatar Airlines kollégináitól... (1 óra múlva már indul a gép.) Nyitott kapu és rövid sor vár minket a beszállásnál. Valóban mi voltunk az utolsók.:-) A hatalmas gép pont olyan, mint amivel annak idején Kairóból repültem Bangkokba. Az akkori zsúfoltsággal szemben, most bőven van mindenhol üres hely. (Mellettem sem ül senki.) Amint helyet foglalok a légiutaskísérőktől takarót, cukorkát és törlőkendőt kapok. Felszállás után még egy csirkés szendó és egy ütcsi is jár.:-) A másfél órás repülőút pillanatok alatt elszáll, míg a székekbe épített komputer menűjében kalandozom. ( Még Andrea Bocelli szerelmes klasszikusaira is rábukkantam!)
Landoláskor szitáló eső és sötétség fogad Bangkokban. Kb. egy óra alatt átjutunk az ellenőrző pontokon és kézhez kapjuk csomagjainkat. A reptérről ingyenes busszal megyünk a közeli reptéri buszterminálra. Innen 50 bahtért minibusszal a központba, ahonnan nem kis kavarodás után helyi busszal a Khao San Roadra. A Khao San Roadon mintha még most is főszezon lenne. Az utcán több ember már el sem férne. Mindenhol üvöltő zene és részeg emberekkel megtelt bárok. Az első utunkba akadó szálláson szobát veszünk ki. A szobában 2 ágy és egy ventillátor van. Semmi extra, de 300 bahtért egy éjszakára tökéletes lesz. Holnap úgyis továbbállunk... Lepakolunk a szobában, majd az utcán vacsizunk. Én persze sticky rice + mangót eszem. (30 baht) Zoli kebabozik, majd vissza a szállásra. Rövid netezés a szeretteimmel, majd fürcsi és tenti... Holnap hosszú napunk lesz...
Bocsi, de most csak ennyi kép készült...:-(
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése