Saigon - A déli főváros

2013.06.10.

Ma sincs semmi bajom és mintha az erő is kezdene visszaszállni belém. Ideje elhagynunk Can Thot. Kicsekkolok és buszjegyet foglalok a 12:00-as buszra, Saigonba. Az indulásig bőven van időnk összepakolni és megnézni egy filmet a tévében. 11:30-ra jön értünk egy kisbusz, ami a városi pályaudvarra visz, ahol a buszunk már bent áll. A szupermodern és kényelmes.busz talán eddigi legmenőbb buszom Ázsiában.:-) Elfoglaljuk helyünket és lassacskán megkezdjük a 3,5 órás utat. Ahogy elindul a busz, úgy kezd el fortyogni a gyomrom és romlani a közérzetem. Kis idő múlva elviselhetetlen forrongás gyötör idebenn. Egy algopyrint és egy hasfogót is beveszek, amivel nagy nehezen kihúzom az első megállóig. A pihenőt végig a vécén ülve töltöm és utána sem vagyok jobban. Még mindig fortyog a gyomrom és le vagyok robbanva.:-( Az út második felét hasonló kínok között vészelem át. Saigon buszpályaudvarán a legközelebbi vécébe rohanok, ami életem eddigi legocsmányabb vécéje egyben. A három helyiség egyikében sincs sem ülőke, sem egy lyuk a földön. Mindössze a fal mellett egy földbe vájt csőszerűség, amin keresztül távoznak a dolgok. (Persze csak akkor.ha merítesz magadnak vizet és azzal megfelelően kiterelgeted a kabinodból.) A bűz undorító és mindent beborít a fekália. Sajnos arra már nincs erőm, hogy egy másik toalettet keressek, így hát marad ez...

Zoli még félig alszik és én sem vagyok teljesen képben, mikor megalkuszunk a taxissal a fuvarban a szállásunkhoz. Amikor már több mint 20 perce utazunk, kezd gyanússá válni az 20 ezer DNG-s fuvardíj. Kb. 30 perc után érjük el a hátizsákos negyed szívében található szállásunkat. Ekkor szembesülünk a ténnyel, hogy a 20 ezer DNG 200 ezer volt.:-( Vitatkozunk, majd alkudozunk, de ez már késő... Nincs mit tenni. Fizetünk. A szálláson elbűvölően kedves lány fogad minket. Segít felvinni a csomagokat, üdítővel kínál és sok jó tanáccsal lát el. A szobánk eddigi legmodernebb és legjobban felszerelt. (klíma, hűtő, lapos tv, modern bútorok, kényelmes ágy, zuhanykabin, gyönyörű és új minden berendezés.) A 7,5 USD/fő/éj tartalmazza a reggeli árát is. A nap hátralévő részét is felváltva a wc-n és az ágyban fekve töltöm el...:-(

2013.06.11.

11 óra alvás után 9-kor ébreszt a telefonom. A szobánk egyetlen ablaka is a folyosóra néz, így teljesen elvesztettük kapcsolatunkat a külvilággal. Az alvás jót tett. Sokkal jobban érzem magam, már csak az erő hiányzik. Megreggelizünk, majd vissza a szobába. Délig az ágyban pihenek és tévézem. Dél körül egy közeli pékségben isteni finom péksütit ebédelek, majd vissza a szállásra és folytatom a pihizést. Délután blogot írok, netezem, és tévézem. Igazából az esti elalvásig semmi egyéb nem történik. Már nincs hasmenés, sem rosszullét, de érzem, hogy a testemnek szüksége van a pihenésre. Este sokáig forgolódom, mire elalszom...

Sziasztok!

Ui: Már kutya bajom!!!