2013. május 3., péntek

Zoli megérkezik Chiang Maiba

2013.05.01.

Reggel 6:10-kor kidob az ágy. Mindig ez van, ha a következő napon valamit nagyon várok. 10 napja éltem a falu csendes világában és ma beutazom a nagy városba, Chiang Maiba, hogy este a reptéren fogadjam Zoli barátom és addig is egy szép napot töltsek el a városban. Reggeli után besétálok a faluba a nyolc órási buszra. Minimális cuccot hoztam magammal, hisz csak egy éjszakát maradunk a városban. A busz pontosan indul és szép lassan faluról-falura halad most is. Tíz órakor érek a városba, a Warrorot piacra. A város teli élettel. A piac forgatagában, millió ember tesz-vesz, alkudozik, bámészkodik, vagy kiabálva próbálja eladni portékáját. Virágok, egzotikus gyümölcsök, készételek, rovarok, békák és jégbehűtött italok. Egy szeletelt ananásszal lepem meg magam, ami most is isteni finom!:-)  

A piacot elhagyva az óváros felé sétálok, hogy szállást kerítsek estére. Sorra járom a mellékutcákat és hamar rá is bukkanok az ideális szállásra. A fő szempontok: kétágyas, klímás, olcsó, tiszta szoba. Egy régi hotelben megtaláltam, amit keresek. 350 baht (2.690 Ft)/szoba/éj. Kiveszem a szobát lepakolom a cókmókom, majd irány a város. Egy közeli biciklikölcsönzőnél kibérelek egy falubike-t 60 baht (460 Ft) 24 órára, majd azzal folytatom a városnézést. Újabb Wat vizitek és könyvvásárlás. Az egyik watnál egy magányosan mantrát mormoló Monkra leszek figyelmes. Közelebb megyek, háromszor meghajolok, majd Ő hív még közelebb magához. A jobb csuklómra egy fehér szövet karláncot köt, miközben egy új mantrát mormol. Lehajtom fejem és egy virgácsszerűvel hosszasan szórja rám a vizet és mantrázik. Végül egy gyengéd fejbekólintás a virgáccsal. Megköszönöm az áldást és sűrű hajlongások közepette továbbállok. 

A könyvesboltban elpasszoltam a kambodzsás könyvem és két új könyvet vásároltam. Mindkét könyv vallás témájú. Az egyik könyv ( Nine lives) Indiát, a hinduizmus különböző ágait mutatja be és mindent ami ezzel kapcsolatos. A másik könyv (The mountains of the Buddha) pedig Tibetet, a tibeti buddhizmust és két tibeti apáca igaz kalandjait, hogyan menekültek a kínai megszállás elől...

Egy óra körül már igazán éhes vagyok és a múltkori olasz éttermet próbálom megtalálni biciklimmel. Az étterem zárva, ahogy az összes többi olasz étterem is.:-(  Úgy látom az olaszok szigorúan megünneplik május elsejét.:-)  Sebaj jolly jokerként még mindig ott a pizza hut. Az airport plázába tekerek, ahol a negyedik szinten rábukkanok a keresett étteremre. A kb. 10-15 cm-es sajtos minipizza 150 baht (1.150 Ft), de most ez sem érdekel. Oly régóta húzódik már ez az ügy.:-)  Ideje pontot tenni a végére. A pizza annak ellenére hogy mini méretű, isteni finom és kielégíti minden vágyam. Persze később a piacon még lecsúszik egy tavaszi tekercs és egy pali is.:-)  Délután előhívatok egy fotót, melyet házinénim falára fogok kirakni, bevásárlok gázpalackból, majd 17:30 körül kitekerek a reptérre.

Elvileg 18:15-kor érkezik Zoli gépe. Pár perccel az időpont előtt átírják 20:00-ra az érkezést. Hát sebaj, van nálam könyv, úgyhogy olvasgatással ütöm el az időt. 20:00-kor leszáll a gép és a tömegben kiszúrom Zolit is a csomagátvételnél. Telnek múlnak a percek, de Zoli nem jön ki. Egyszer csak látom egy reptéri személyzetissel eltűnni. Basszus, elkevertek a csomagját...:-(  Csak ezt ne...Vagy 20 perc is eltelik, mikor még mindig nem látom, se Zolit se a csomagot. Kezdek izgulni. Vajon mi történt??? Aztán egyszer csak a nevem hallom! Gabó!!! Gabó!!! Keresem honnan jön a hang, de sehol sem látom Zolit! Basszus, már hallucinálok!? Nem, már látom is!!:-)  Gyors ölelkezés és megnyugvás, látván a csomag is előkerült.

Buszt fogok Zolinak és én bicóval követem, amíg bírom. Egy kanyart elnézve jócskán kitekerek a városból a rossz irányba. Szerencsére még időben észbe kapok és egy hosszú elkerülő úton sikerül visszakeverednem a hotelhez. Az ut Chiang mai prostituált negyedje lehet. Night club és prosti prosti hátán. Hihetetlen mennyi... Döbbentem bámulom őket biciklimről. Ez még nagyon új világ Nekem... Na de ennyi elég is belőle.:-) A szálláson lepakoljuk holminkat, majd egy kisebb kört teszünk a közeli éjszakai bazár körül. Zoli egyáltalán nem álmos, így hajnali 1:30-ig storyzgatunk. Tiszta furcsa ennyit beszélni magyarul.:-)  Persze a furcsa, ugyanakkor nagyon jó és boldogító!!!:-)


2013.05.02.

Reggel 7:30-nál nem birok tovább aludni. Fáradt vagyok, de nem megy. Míg Zoli szundikál csendben összekészülődöm és visszaviszem a biciklim. Mire visszaérek, már Ő is ébredezik. Lassan összekészülődünk és kicsekkolunk a szállásról... A táskákat átmenetileg ott hagyjuk, majd nyakunkba vesszük a várost. Egy közeli piacon reggeli, majd irány az airport plaza. Zolinak napszemcsit és kamerát nézünk, de sajnos nem találjuk meg a keresett termékeket... Plaza után a városon kívülre buszozunk, egy spéci boltba, ahol az elektromos borotvájához rendelünk töltőt. Jót mosolygunk, mikor a boltban megcsörren a telefon és engem keresnek. Úgy érzem magam mint Colombo.:-)  Miután ez is elintéződik, visszabuszozás a szállásra a cuccokért, majd irány a buszpályaudvar és végre haza.:-)  Sötét felhők gyülekeznek, de néhány csepp esőn kívül semmi nem esik.

5:30-ra érünk haza és itt is hatalmas szél és sötét felhők fogadnak. Megvacsorázunk, majd kénytelenek vagyunk lemondani az esti netezésről. Visszahúzódunk házikónkba, pakolászunk, lefürdünk, majd lassan ránk tör az álmosság. Elalvás előtt még próbálok olvasgatni, de azt sem bírok. Túl hosszú volt a nap...  20:00-kor elalszom és csak egy éjszakai villám riaszt fel mély álmomból...

1 megjegyzés:

  1. Ki keresett téged telefonon a külvárosi boltba Chiang Mai-ban? :-) És honnan tudta hogy ott vagy? :-)

    VálaszTörlés