2013.05.08.
Szokásos reggeli kelés és rituálék utan 9:30-kor ma is megkezdjük a masszázs tanfolyamot. A mester elsőként megmutatta az utolsó néhány fogást Zolin, majd egy komplett 1,5 órás thai masszázsra került sor rajtam. Amíg Prajun masszírozott, Zoli szinte az összes pozíciót megörökítette fényképezőjével. Mire végzünk a masszázzsal már dél van. Ebédszünetben megtömjük a hasunkat, majd délután felváltva gyúrjuk le egymást Zolival egy rövidített formában, ami elvileg egy órás lenne... Nekünk 1,5 órába telt, megcsináltuk. A tudás elvileg átadva. A könyv ábrákkal és a fényképek nálunk vannak. Innentől már csak kitartóan kell gyakorolnunk, hogy rögzüljenek a pozíciók és ott nyomjuk azokat a bizonyos pontokat ahol kell...
Masszázs után a péknél netezünk ma is vagy két órát, majd vacsi. Ma is megnézegetjük a gekkókat a ház falán, majd jógázom, meditálok és végül nyugovóra térek... Az egész napos gyúrásnak köszönhetően szuper laza a testem és a jóga is sokkal jobban megy.
2013.05.09.
Reggel 6:30-kor álmomból ébredek fel. Visszatérő álmom volt. Számtalanszor álmodom régi munkahelyemmel és az alaptéma mindig ugyanaz. Utolsó napom a cégnél és én épp leszámolok, búcsúzom a régi kollégáktól... Ma éjjel ez kicsit másképp zajlott, mint eddig. Álmomban valamiért, cseppet sem akartam találkozni ismerőssel, legfőképp a közvetlen kollégáimmal vagy főnökeimmel. Mintha vaj lenne a fülem mögött, úgy lopakodtam és bujkáltam előlük a folyosón. Emlékszem, hogy a 16:30-as kiléptetést is mindenáron el akartam kerülni, nehogy ott nyakon csípjenek. Gondoltam magamban, majd a 16:15-ös busszal hazamegyek és mindent megúszok. Ez persze nem jött össze. A portán hamar lebuktam, mikor hamis kártyával akartam elhagyni a gyár területét A következő pillanatban már az őrök karjaiban voltam, akik időközben lecserélődtek, így tudtam, hogy esélyem sincs a menekülésre és jó nagy pácban vagyok... Ekkor ébredtem fel...
Reggeli után elkezdem a masszázs tananyag ismétlését és az üres tankönyvbe másolom át gyöngybetűkkel a jegyzeteket.:-) Zoli 10-re egyeztetett lábmasszázst az öregnél. Sajnos Prajunnak se híre se hamva. Egy órát varunk rá hiába. A fodrászoknál sem járunk sikerrel, hogy letolják Zoli haját. Úgy látszik a hajnyíró gép nem alapfelszereltség erre felé...
Visszamegyünk házikónkba és legyúrom Zolit. Masszázs után ebéd, majd kártya és lustálkodás. Késő délutánra indulunk netezni, de előtte megnézzük a házunkkal szemben található buddhista temetőt. Ma temetés volt és így tudtam meg, hogy az eldugott területen egy temető található. A temető egyáltalan nem hasonlítható a mieinkhez. Hatalmas lebetonozott placc közepén egy harangtoronyszerű építmény emelkedik. A nyitott épület valójában a holttest elhamvasztására szolgál. A tűz még most is ég. A betonozott tér mögötti domb oldalában kb. 20 urna szétszórva rendezetlenül...
Este aztán hosszasan jógázom és meditálok. Meditáció közben ismét megkönnyezem, olyan szeretet és boldogsághullám jár át!
Köszönöm Istenem!
Sziasztok!!!
Tényleg más a temető, de látszik hogy buddhisták, mert nem költenek felesleges milliókat hatalmas kősírokra és csicsás koporsóra. Még a hamvasztó is egy hagyományos farakás, semmi kemence és extra berendezés.....
VálaszTörlés