6:30-kor kipattanok az ágyból. Na ilyen sem volt velem mostanában. Sebaj legalább van időm megreggelizni a reggeli jóga előtt, amit 7:30-ra beszéltünk meg Andreával. A reggeli jóga ötletétől igencsak ódzkodtam. Ilyenkor az ízületeim és az egész testem egy acélrúd merevségével vetekszik. Kínszenvedés minden nyújtó mozdulat... Örömmel látom, mikor Andrea az első ászanát mutatja be, ami voltaképpen egy 10 perces kényelmes fekvő pozíció. Na ezt mar szeretem!:-)
Persze a további ászanák már igen aktívak és az elején rendesen meg is gyűlik velük a bajom. 8:20-kor, 10 perccel a buszuk indulása előtt fejezzük be jógázást. Gyorsan összekapom magam és a közeli fánkárus nénihez rohanok, hogy egy kis útravalóval kedveskedjek a lányoknak. Szerencsére időben visszaérek és nagy örömet szerzek az apró péksüteményekkel. Sajnos eljött az újabb búcsú pillanata. Csak pár napot töltöttünk együtt, de nagyon megszerettem a lányokat. Nagy ölelés és néhány kedves szó. Ezzel búcsúzunk. Persze az email cím cserék és a kölcsönös vendéglátás felajánlása most sem marad el...
Visszavonulok bungimba, hogy összepakoljam a mászós motyóm és lassan elindulok a nagyot hajló szikla felé. Kötél a hátamra kötve, táska a jobb vállamon, vizes palack a kezemben, rövid gatya, trikó és rambó fejkendő. Az utcán minden helyi úgy néz rám, mintha az űrből pottyantam volna le. Gondolom nem sok embert láttak 70 méter kötéllel a hátán. Az utcán százával bicikliznek az iskolás gyerekek. Sokan integetnek, mosolyognak mutogatnak rám. Ma valahogy mindenki olyan kedves hozzam!:-) Jaj, úgy imádom ezt! Én is kivirulok és mosolygok mindenkire, aki csak szembe jön velem. A falhoz új útvonalon megyek.
Megpróbálom kikerülni a hajót, ezzel egy kis pénzt spórolva és miért ne nézzem meg a másik utat, ha meg nem láttam. A folyóhoz érve rozoga busz híd előtt állok. Laoszi gyerekek meztelenül lubickolnak a folyóban. Rálépek a hidra és egy pillanatra inamba száll a bátorság. A bambusz recseg a lábam alatt és az egész tákolmány imbolyog. Nagy levegő és megpróbálom egy szuszra letudni a kb. 50 métert. A felénél észreveszem, hogy egy helyi kis srác iramodott a nyomomba biciklivel és nem lassít. Kiállok a híd szélére és imádkozom, hogy elférjünk egymás mellett. Elfértünk.:-)
A híd végén egy tábla mellett áll meg. A hídért bizony fizetni kell. A gyalogos átjövet 2000 kipbe kerül. Egy ezres van nálam meg egy tízezres. Visszaadni nem tud a kb. 8 éves kis srác szóval marad az ezres.:-) A folyó túloldalán néhány düledező házikó fogad, majd kiszáradt rizsföldekre érek. Kb. fél óra bolyongás után sikerül megtalálnom a helyes ösvényt, ami egy erdőn, majd egy banánfa ültetvényen vezet át.
A híd végén egy tábla mellett áll meg. A hídért bizony fizetni kell. A gyalogos átjövet 2000 kipbe kerül. Egy ezres van nálam meg egy tízezres. Visszaadni nem tud a kb. 8 éves kis srác szóval marad az ezres.:-) A folyó túloldalán néhány düledező házikó fogad, majd kiszáradt rizsföldekre érek. Kb. fél óra bolyongás után sikerül megtalálnom a helyes ösvényt, ami egy erdőn, majd egy banánfa ültetvényen vezet át.
A falnál egy árva lélek sincs. :-( Lepakolom motyómat és boulderezni kezdek. Rengeteg trükköt találok ki és hajtok végre.:-) Kb. 3 óra múlva jelez a kezem, hogy nincs tovább, mára ennyi volt. Rekkenő délutáni hőségben indulok haza. Hazafelé nemvárt csodára bukkanok. A helyi piac bizony nem csak az út menti néhány bódéból áll. Egy komplett sikátorváros bújik meg mögöttük és erre csak most jövök rá!!! Azonnal bevetem magam a labirintusba. Zöldség, gyümölcs, húsok, ruházat, elektronika, háztartás és a legfontosabb, sült banán és fánk!:-) Kiváló minőség alacsony ár!!! Óóó igen!:-) Betankolok fánkból és paradicsomból, majd folytatom utam a tűző napon. Visszavonulok bungimba, majd egy frissítő zuhannyal próbálok életet lehelni kiszikkadt testembe. 2 kínai srác jött a szomszédba és érdeklődik az itteni lehetőségekről...
Öreg motoros lévén hosszasan sorolom nekik a lehetőségeket és hogy mit hol találnak.:-) Kora este a szokott szendvicseket eszem vacsira. A banánok mellé ajándék vizet is kapok. Újabb kedvesség!:-) Este aztán órákon át netezek az otthoniakkal. Skype anyával apával és Andival. Facebook Évivel, Gabival és Mátéval, akik épp Szlovéniában vannak a fehérvári mászócsapattal a szokásos tavaszi mászótrippen. Fáj a szívem, hogy nem lehetek velük.:-( Este 22:00 is elmúlt de a zene nem csendesül. Bungim mellé nagy színpadot húztak és a szállás előtti utcán is van egy kisebb helyi buli. Szép estének nézünk elébe. :-) Kb. 23:30-kor alszom el de a buli még ekkor is javában tart. Üvölt a tipikus thai zene és a középkorú hölgyek és urak visszafogott stílusukban táncikálnak.:-)
Öreg motoros lévén hosszasan sorolom nekik a lehetőségeket és hogy mit hol találnak.:-) Kora este a szokott szendvicseket eszem vacsira. A banánok mellé ajándék vizet is kapok. Újabb kedvesség!:-) Este aztán órákon át netezek az otthoniakkal. Skype anyával apával és Andival. Facebook Évivel, Gabival és Mátéval, akik épp Szlovéniában vannak a fehérvári mászócsapattal a szokásos tavaszi mászótrippen. Fáj a szívem, hogy nem lehetek velük.:-( Este 22:00 is elmúlt de a zene nem csendesül. Bungim mellé nagy színpadot húztak és a szállás előtti utcán is van egy kisebb helyi buli. Szép estének nézünk elébe. :-) Kb. 23:30-kor alszom el de a buli még ekkor is javában tart. Üvölt a tipikus thai zene és a középkorú hölgyek és urak visszafogott stílusukban táncikálnak.:-)
2013.03.15.
A kelés igen nehézkesre sikerül... Talán érthető okokból.:-) Reggeli után hosszasan ücsörgök a szállás előtti placcon és unokatestveremmel, Istvánnal skypolok. Mióta Ázsiában vagyok, szinte semmi hírt nem kapok a külvilágról. (kivétel az a néhány amit Bölény mesélt.) Istvántól kapok egy szép kis csomagot és kicsit elszomorodom, hogy sajnos attól, hogy én most csodaországban vagyok és körülöttem minden szép, attól meg a nagyvilág hírei nem változnak. Na ne is menjünk ebbe bele. Megbeszélem Istvánnal, hogy inkább hagyjuk a híreket, valahogy boldogabbak a napjaim nélkülük.:-) Dél körül egy óra napozás, majd egy zuhany és indulás mászókázni. Ma nem cipelem a kötelem és a többi nehéz cuccot. Csak egy mászócipőt, gyékényt és vizet viszek magammal. Elboulderezek majd... Gondolom magamban...
A kánikula és a fáradtság teljesen kikészít. Úgy vonszolom.el magam a piacig, ahonnét nem is jutok tovább. Egy kajálda szerűségnél telepedem le. Sticky ricet rendelek és egy kólát iszom. Persze a sült banán sem marad el. Alaposan körbejárom a piac minden zegzugát és néhány szót váltok a helyiekkel. Ma is mindenki nagyon kedves hozzam. A fánkos néni több fánkot ad és a sticky rice is több, mint amennyit kértem.:-) A kaja és a kóla feltöltött energiával és csak úgy száguldok hazafelé.:-) Nem tudom mi lehet ma, de minden háznál hatalmas lakmározásokat látok üvöltő zene kíséretében. Vajon ma ünnepnap van, vagy minden péntek ilyen lehet? Egy biztos, életem legbulizósabb nemzetét ismertem itt meg. Az elmúlt 2 hétben megszámolni nem tudom hány bulit láttam. ( Itt most nem a turistáknak létesített diszkókra vagy klubokra gondolok.)
Hazaérek és elfogyasztom maradék sticky rice-m egy mennyei édes mangóval, aztán egy óra fekvés következik... A kánikula miatt bekapcsolom a ventillátort és röviddel utána megtörténik a baj. Az egyik propeller elakad a karabineremben, ami azért lett oda akasztva, hogy ételeim a levegőbe lógva mentesüljenek a hangyák támadásától.:-) Szóval a propeller elakadt és egy szép darab le is tört belőle... Jaj nekem most mit tegyek. Felmérem lehetőségeimet. 1. Lemegyek a recepcióra és elmondom, hogy mi volt és valószínűleg fizetem a kárt. 2. Sunnyogok és lelépek bízva abban, hogy nem derül ki, amíg kicsekkolok. 3. Veszek pillanatragasztót. Megragasztom a propellert és úgy teszek, mintha mi sem történt volna. Aki ismer az tudja, hogy a 3. utat választottam. 8000 kipért megvettem a ragasztót a városban és a venti újra tökéletesen üzemel.:-) Este szokásos szendók és hosszas netezések. Sms-t kaptam a kormánytól. Maradjak az autómban és jönnek értem. Hat ez nagyon jó. Kb. 10 percig röhögök magamban.:-) Persze tudom hogy milyen hóhelyzet van otthon és hogy az cseppet sem vicces, de az hogy engem is megtalálnak vele... Na az mar az!
Na pusziiii!!!!~
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése