Pokhara

2013.10.19.

A viszonylag korai ébredés után megeszem fincsi reggelimet, szép lassan összepakolok és lesétálok a pályaudvarra. A pokharai busz 3 perc múlva indul. Micsoda időzítés...:-) Beülök a sofőr mellé és bedugom az mp3-at a fülembe. Az út még mindig elég pocsék, de az eddigi állapotokhoz viszonyítva fényévekkel jobb. Pokharába 5 órával később érkezünk meg. Itt egy taxival vitetem magam a lakesidera. (turistanegyed)

Pár perc alatt találok egy szuper szállást fillérekért. A szoba ablakából tökéletesen rálátni a Phewa tóra és a tavat körülvevő hegyekre. A látvány valóban nagyon szép, de Én valahogy mégsem ájulok el tőle. Miután ledobom motyóimat, egy taxissal vitetem magam a bazárba, ahol egy hamisítatlan indiai étteremben ebédelek meg. A hatalmas választékon felbátorodva óriási lakomát csapok. Chuley bhatura, samosa, alo tikki, pakoda, gulab jamun és vagy 15 süti elvitelre. ;-) Hazafelé úgy döntök, gyalog teszem meg a néhány km-es távot, így kicsit alaposabban szétnézek a bazárban és Pokhara turistáktól mentes utcain.

Szállásomon rácuppanok a netre és előbb anyával, majd Tibiékkel skypolok. Tibiék jól haladnak és úgy néz ki, már holnap este itt lesznek.

2013.10.20.

A reggelem a sarki pékségben kezdem. Csokis és almás finomságok fél liter cukros tejcivel és némi sütivel. A reggeli édesség adagtól kicsit sikerül besokallni. Kimosom néhány koszos holmim, majd elindulok körbesétálni a turista negyedet, ami valójában egyetlen hosszú utcából áll. Pizzériák, éttermek, butikok és bárok. A szokásos felhozatal... Ahogy lesétálok a tó déli feléhez újabb hegyek jelennek meg a láthatáron. A tiszta időnek köszönhetően még az Annapurna 1 csúcsát is láthatom. Ez a látvány valóban lenyűgöz!

A séta után a szállás melletti pizzériába ülök be ebédelni. Az összes pizza 200 nepáli rúpiába (430 Ft) kerül és valódi fatüzelésű kemencében készül. Mikor megpillantom, majd először ráharapok e csodára, magával ragad a gyönyör. A vékony, ropogós olasz stílusú pizza és a töménytelen mennyiségű sajt.... Hmmm.... Azt hiszem ide mindennap be fogok térni!

Ebéd után egy kis szieszta és bámészkodás az ablakból. Tibiék este 7 körül érkeznek meg. Megtörténnek az élménybeszámolók mindkét részről, majd irány a pizzéria. Mondanom sem kell, hogy a mennyei étel mindenkit levesz a lábáról.:-) Vacsi után egy rövid sétával zárjuk a napot.

2013.10.21.

Ma a World Peace sztupához szeretnénk felsétálni, hogy a tó melletti hegyre épített szenthelyről is megcsodáljuk a panorámát. Kb. 0,5 dollárért montikat bérlünk és eltekerünk a város szélére. Innentől 1 óra séta vezet fel a hegyre. Az erdő pont olyan, mint otthon. Rám tör a honvágy, de próbálom elterelni gondolataim másfelé. A japán finanszírozásból épült sztupa pompás ékköve a hegynek. Miután körbesétálok és megcsodálom a fűben ücsörögve, hófödte hegyeket bámulva várom meg tesómékat. Az erdőben lefelé sem haladunk gyorsabban a csúszós talaj miatt. Már 2 óra és mindenki farkaséhes. Az indiai étteremhez tekerünk és sorra rendelem ki az általam ismert remekműveket. Szívemet elönti a boldogság, mikor Petrát és Tibit is elvarázsolják az ízek. Holnap is itt eszünk! A bazárban néhány szuper boltra bukkanunk. Tibiék és Én is betárazunk teából. A hazabiciklizés egy újabb élménnyel gazdagít mindenkit. A nyüzsgő és átláthatatlan forgalomban elsőre úgy tűnhet, hogy teljes a káosz, de itt mégis mindenki figyel a másikra... Egy magas dombról gurulunk egészen a lakesideig igy mindenféle erőlködés nélkül élvezkedünk. A turistanegyedben visszaadjuk bicóinkat, megnézzük a butikok kínálatát, majd eltesszük magunkat másnapra...