2013.10.14. (7. nap)
Éjjel furcsa zajra ébredek. Odakint esik az eső és valami fém tárgyat kopogtathat. Kinéznék az ablakon, de felesleges. A kosztól semmit sem látnék. Nemsokkal később újabb zajra ébredek. Közvetlen a fejem mellől nyüszögés és dörömbölés. A zajt hamar beazonosítom. Utoljára Tonsai Beachen hallottam, mikor Gabival közelharcot vívtunk a bungalónkban lakó patkányokkal és egerekkel. Felülök az ágyamban és a többieket szólítom. Persze mindenki ébren van. Tibi fejlámpájával körbepásztázok, de úgy tűnik a zaj a pozdorja mögül jön. Hajnali 2 van. Felkapcsoljuk a villanyt és néhány erősebb ütést mérek a pozdorjára. A zaj megszűnik. Megfordulok az ágyamon, úgy hogy a lábaim legyenek a zaj forrása mellett és megpróbálok elaludni. Kb. egy óra alatt sikerül is visszaaludnom.
Kelés után első dolgunk kicsekkolni. A recepciósokat nem éri nagy meglepetés, mikor Tibi az éjjel történtekről számol be. Körbejárjuk Manang majd összes szállását, de szinte minden fullon van. Végül egy kétágyas, gyönyörű szobát sikerül találnunk 150 rúpiáért (330 Ft). A kedves szállás adóktól egy extra matracot kapunk takaróval és párnával, melyet a két ágy mellé a földre helyeznek el. A délelőttöt mohó evészettel töltöm el. A reggeli palacsinta után egy pékségben csokis croassont és almás tortát eszem. Ezután a szállásunkon zöldséges-tojásos krumpli és egy pohár tej. Ennyi kaját legyűrve már csak arra van erőm, hogy elterüljek matracomon és szundítsak egy nagyot. Sajnos a megállás nélkül szakadó eső amúgy is lehetetlenné tenné az akklimatizációs túrázást.:-( Késő délután körbejárjuk a falut és egy olcsó kifőzdére bukkanunk. Az árak fele annyiak mint a szállodákban. Ki is használjuk a lehetőséget és itt vacsizunk. Este Hobitra alszunk el...
2013.10.15. (8. nap)
Reggel ismét esőre ébredünk. Meghozzuk a döntést és nem várunk tovább a napsütésre, hanem továbbindulunk utunkon. Megreggelizünk a tegnapi kifőzdében és némi úti kajával is feltankoljuk magunkat. Megbeszélem Tibiékkel, hogy előre sietek Ledarba és foglalok szállást, nehogy megint patkányoktól hemzsegő szoba jusson nekünk. Elindulok a sártengerben és megállás nélkül rongyolok fel a 4200 méter magasan fekvő Ledarba. A tömeget megelőzve elsőként érkezem ide. Ledarban összvissz két szállodát találok. 150 rupiáért (330 Ft) sikerül megalkudnom egy szerény 3 ágyas szobára. Utunk során ez az első település ahol nincs áramellátás, sem fürdési lehetőség. Valahogy csak túléljük majd.:-) Visszaszaladom tesómék elé, de útközben rám jön a hasmenés. A tünetek már reggel óta megvannak, de ezidáig nem vettem róla tudomást. Most pedig azonnal cselekednem kell. Egy kőrakás mögé rejtőzve elintézem a dolgom és immár megkönnyebbülve folytatom utam. Tibiékkel Yak Karka településen találkozom. Egy étterembe ülünk be teázni és picit pihenni. Egy pillanat alatt leesik a vércukrom és kis híján elájulok. Szerencsére a fekvés+lábfelemelés kombinációtól pár perc múlva jobban vagyok. Egy újabb hasmenés, néhány perc pihi és készen állok az indulásra. Sajnos így már nem tudok segíteni a pakkok cipelésében, de legalább a szállást el tudtam intézni. Ledarba felérve Tibi enyhe fejfájásra panaszkodik, de nekünk Petrával semmi bajunk. Behúzódunk hálózsákjainkba és a délutánt pihenéssel töltjük. Este a közös étkezőben melegedünk fel, szárítjuk elázott ruháink és vacsorázunk. 7 körül már ágyikóban vagyunk és az extra takaróval tartjuk magunkat melegen...
2013.10.16. (9. nap)
Tibi telefonja 6-kor ébreszti a csapatot. Én az ágyikómból megfőzöm a tea fejadagokat, míg a többiek szüttyögnek. Elkészülnek a teák, megreggelizünk és a szokott 8 órai időpontban nekivágunk az útnak. A napot ma is felhők takarják, de szerencsénkre az eső nem esik. Thorung Phedi-ig együtt haladok tesómékkal, ahol egy pohár tejet iszom csapatival. A szálloda táblája ingyenes wifit, meleg vizes zuhanyt, olasz,spanyol, mexikói ételeket reklámoz. Ezen csak hangosan tudok röhögni. Itt vagyunk 4530 méteren és ha kedvem tartja lasagnet eszem capuccinoval. Szerintetek nem gáz?! :-) Mivel mindenki jól érzi magát, úgy döntünk, hogy tovább menetelünk a High campbe, a hágó előtti utolsó szálláslehetőségre. Itt ismét előre sietek, hogy legyen szállásunk. Az utolsó 3 ágyas szobát kapom meg.
A tetőről csöpög a víz a padlóra, de úgy látom az ágyak szárazok. Ledobom a motyóm és egy közeli csúcsra mászom fel, hogy onnan kémleljem tesómék érkezését. Míg a csúcson várakozom, két gyönyörű sas köröz körülöttem, olykor karnyújtásnyi távolságra megközelítve. Lassan befutnak tesómék és lesietek eléjük. Az ágyakat alaposan megvizsgálva kiderül, hogy a háromból kettő elázott. Sajnos több üres szoba nincs és másik matracot sem tudnak ígérni. Tibi úgy dönt, hogy aludjunk a többi szoba nélkül maradt emberrel az étkezőben. Erre kíváncsi leszek!:-) A délután folyamán szinte megállás nélkül havazik. Én egy mennyei pizzát ebédelek és közösen 2 liter teát szürcsölünk el.
A tetőről csöpög a víz a padlóra, de úgy látom az ágyak szárazok. Ledobom a motyóm és egy közeli csúcsra mászom fel, hogy onnan kémleljem tesómék érkezését. Míg a csúcson várakozom, két gyönyörű sas köröz körülöttem, olykor karnyújtásnyi távolságra megközelítve. Lassan befutnak tesómék és lesietek eléjük. Az ágyakat alaposan megvizsgálva kiderül, hogy a háromból kettő elázott. Sajnos több üres szoba nincs és másik matracot sem tudnak ígérni. Tibi úgy dönt, hogy aludjunk a többi szoba nélkül maradt emberrel az étkezőben. Erre kíváncsi leszek!:-) A délután folyamán szinte megállás nélkül havazik. Én egy mennyei pizzát ebédelek és közösen 2 liter teát szürcsölünk el.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése